Jogszabályok - Alapfogalmak


Alapfogalmak:

  • Baleset, Munkabaleset fogalma

Baleset:
Mvt. 87. § 1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset:
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Súlyos munkabaleset:
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Emelőgép, Emelőeszköz:
Emelőgép fogalma: Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.

Kézi és gépi működtetés:
Kézi működtetés:
Gépi működtetés:
Tűzoltók, poroltók besorolása:
A hordozható tűzoltó készülékek nem egyéni védőeszközök, így értelemszerűen rájuk nem vonatkozhatnak ugyanazok az előírások, mint a munkavédelmi felszerelésekre. Ennek ellenére a jelölésre és a használatra utaló követelményeket a hordozható tűzoltó készülékek esetében is szabványok, méghozzá az MSZ EN 2 és az MSZ EN 3 határozzák meg.
Az MSZ EN 2: 1993 szabvány tartalmazza azt a besorolást, aminek a segítségével meghatározhatjuk, hogy a tűzoltó készülék milyen típusú tűz eloltására alkalmas. A tűz típusainak osztályozása az éghető anyag jellege és halmazállapota alapján történik:

A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek (fa, papír, textil stb.).

B tűzosztály: folyékony v. cseppfolyós anyagok tüzei (olaj, benzin stb.).

C tűzosztály: gázok tüzei (városi gáz, földgáz, propángáz)

D tűzosztály: fémek tüzei (Nátrium, Kálium, Magnézium)

MSZ EN 3-1: 1999 szabványban a hordozható tűzoltó készülékek a következő nagyon fontos tulajdonságait, követelményeit írja elő:
A készülék tömege készenléti állapotban legfeljebb 20 kg lehet
A készülék típusai az oltóanyagtól függően lehetnek: vízzel, habbal, porral, szén-dioxiddal és gázzal (halotron, NAF SIII) oltó készülékek. Meg kell jegyezni, hogy a korábban használt halon gáz alkalmazása 2004. május 1-től nem megengedett
Az A tűzosztály teljesítményszintjei: 5A, 8A, 13A, 21A, 27A, 34A, 43A, 55A
A B tűzosztály teljesítményszintjei: 21B, 34B, 55B, 70B, 89B, 113B, 144B, 183B, 233B.
A porral oltó tűzoltó készülékek esetében például mindegyik jelölést a teljesítményszinttel együtt fel kell tüntetni, mivel ezek három A,B,C tűzosztályú (szilárd, folyékony és gáz) anyagok oltására is alkalmasak. Jelölni kell továbbá az oltó- és a hajtóanyag típusát, a vonatkozó szabvány számát, a CE jelölést (ami nélkül nem is lehet forgalmazni!), a tanúsító szervezet nevét, címét, a tanúsítvány számát, a gyártó nevét, címét és a magyar nyelvű tájékoztatót, a termék cikkszámát és a gyártás időpontját. Az utóbbi a karbantartás miatt fontos, ugyanis ezt egy külön jogszabály írja elő: a 43/2004. (VII. 07.) BM rendelet, miszerint az MSZ EN 3 szabványnak megfelelő tűzoltó készülékek alap karbantartási időszaka 1 év, a középkarbantartásé (ellenőrzés szétszereléssel) 5 év, míg 10 évente a teljes karbantartást nyomáspróbával kell elvégeztetni a kijelölt ellenőrző szervekkel.

Veszélyes munkaeszközök:

Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke

A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján:

1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz.
1.1. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz.
1.2. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóművel szerelték fel.
1.3. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.
1.4. Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével.
2. Faipari gyalugépek kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben.
6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására.
8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.
9. Prések, hajlító gépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot.
10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntő gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
11. Gumiipari fröccsöntő gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
12. Föld alatti munkára szolgáló
- vasúti munkagépek, mozdonyok és fékező kocsik;
- hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak;
- munkagépekbe beépített belső égésű motorok.
13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben.
14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.
15. Járművekre szerelt emelők.
16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye.
17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek.
Egyéb jogszabályok alapján:
18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
19. Gépi hajtású emelőtargoncák.
20. Villamos emelődobok.
21. Rakodógépek.
22. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez

Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke

1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk
2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései
3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelő berendezések

 

Üzemeltető kötelezettségei
  • Az emelőgép üzemeltetője:
  • Köteles gondoskodni a jelen szabályzatban, a vonatkozó nemzeti szabványokban, valamint az emelőgép dokumentációban foglaltak végrehajtásáról;
  • Köteles az emelőgép, üzembe helyezéséről, a teherfüggesztő eszközök használatba vételéről, rendeltetésszerű használatáról, biztonságos állapotának megőrzéséről, az időszakos vizsgálatról és a karbantartás szakszerű és rendszeres elvégzéséről gondoskodni;
  • Az emelőgép a teherfüggesztő eszköz minden, az e szabályzatban, illetőleg a nemzeti szabványok szerinti okmányát az emelőgép, illetőleg a teherfüggesztő eszköz kiselejtezéséig köteles megőrizni különösen:
  • Az időszakos vizsgálatok eredményeit, dokumentálását,
  • A karbantartási munkák, a fődarab-, a kötél-, a horog- és a lánccserék előírás szerinti bizonylatait, tanúsítványait, emelőgép naplóit,
  • Az egy műbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatait;
  • Szerelői nyilatkozatot;
  • Köteles az emelőgép, a teherfüggesztő eszköz üzemeltetési dokumentációját, nyilvántartását naprakészen vezetni és azokat az emelőgép selejtezéséig megőrizni;
  • Köteles gondoskodni arról, hogy az emelőgép használati utasítása - az emelőgép kiselejtezéséig - az emelőgép kezelő rendelkezésére álljon;
  • Az e szabályzatban meghatározott feladatait, felelősségét és az ezzel összefüggő hatáskörét csak írásban ruházhatja át az irányítása alá tartozó megfelelő műszaki képesítésű személy(ek)re (pl. emelőgép ügyintéző), vagy e tevékenységre szakosodott szervezetre, illetőleg emelőgép szakértőre;
  • Gondoskodik az emelőgép, valamint a teherfüggesztő eszköz rendeltetésszerű használatáról, illetőleg használaton kívül, előírás szerinti tárolásáról;
  • Köteles az ütemterv szerinti időszakos vizsgálatok és a javítások idejére az emelőgép üzemeltetését felfüggeszteni;
  • Az időszakos vizsgálatok eredményeit köteles figyelembe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni;
  • Gondoskodik arról, hogy az emelőgép kezelő a vonatkozó jogszabály szerint képesített személy legyen, az emelés irányító és a kötöző a munkájához szükséges ismereteket elsajátítsa;
  • Az emelőgéppel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatokat és üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket köteles írásban rögzíteni vagy rögzíttetni emelőgép naplóban, valamint e feljegyzéseket megőrizni.
  • Az emelőgép megfelelő biztonságos állapotáról, ideértve az előző pontokban foglaltakat is - ettől eltérő írásbeli megállapodás hiányában - az emelőgép tulajdonosa köteles gondoskodni.

Ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköz szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző vizsgálat.


Kezelő: az a munkavállaló, akinek a feladata a munkaeszköz használata.

Veszélynek kitett munkavállaló: bármely munkavállaló, aki egészben vagy részben a veszélyes térben tartózkodik.

Munkaeszköz használata: a munkaeszközzel vagy a munkaeszközön végzett tevékenység, beleértve az elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, átalakítást, karbantartást, szervizelést, valamint a tisztítást.

Megbízott személy: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok elvégzésére írásban megbíz, és aki rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal.

Magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyon szintkülönbségen végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges.

Veszélyes tér: ahol a munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személy egészsége, illetve testi épsége veszélynek lehet kitéve.

Szerelői ellenőrzés: villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, erősáramú villamos szakember által végrehajtott, műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés.

Rendkívüli munkavégzési körülmény: az átlagostól jelentősen eltérő esemény, körülmény, természeti jelenség, illetve munkavégzéssel kapcsolatos mentési, katasztrófa-elhárítási tevékenység.